A fiamnak nagyon nehéz élete volt! - fájdalmas ezeket a szavakat egy édesanyának kimondania, pedig volt idő, amikor ételre is alig telt a Tabáni családnak.
A szeretet és a hit nem mindig elég a remények gyors valóra válásához. Lám,Istvánnak csodálatos a hangja, roppant ügyes a keze, ám a fiatalember mégsem sugároz magabiztosságot. Eddig nem tudta valóra váltani a tehetségét, és a sok kudarc után már-már mintha nem is akarná elhinni, hogy mire képes. Vajon miért ilyen félszeg? Az édesanya a család sok évtizedes anyagi nehézségeivel magyarázza fia szerénységét, visszafogottságát, mert Tabániék pénztelensége bizony egyidős Istvánnal.
"Amikor Pisti megszületett, a szüleimhez vittük haza a kórházból - meséli édesanyja, Erzsike. - Egy évre rá megérkezett a húga, és négyen laktunk egy picinyke, fűtetlen szobában. Olyan apró volt az a szoba, hogy csak egy kiságy fért el, Pisti húga a babakocsiban aludt. Pár év múlva kaptunk egy szükséglakást, jaj, de örültünk annak..."
forrás:storyonline.hu
