"Joshi Bharat tizenhárom évesen veszítette el édesapját, így a tanulás mellett munkát kellett vállalnia. Néhány évre rá újabb csapás érte: a középső bátyja elvesztette szeme világát. Az indiai sorselemző többek között erről is ír Joshi Bharat című önéletrajzi könyvében.
"Emlékszem, másnap sportnap lett volna az iskolában, korán kellett lefeküdnünk. Hideg volt nagyon. Fél órával később felébresztett a nagyobbik bátyám azzal, hogy meghalt az apánk. Anyám nagyon sírt" - olvasható Joshi könyvében."
a cikk: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=564461
